Ez a három dolog, amiből jóval kevesebb jut az újdonsült szülőknek, mint a pici érkezése előtt. Rosszabb esetben felkerülnek a luxuscikk kategóriába. De ez nem törvényszerű!
Hiába áll jó pár hónap a szülők rendelkezésére, akkor sem lehet mindenre felkészülni. Egy pici baba annyi változást hoz magával, hogy el se tudjuk képzelni. Pontosabban az első gyerekes szülők. Akik második vagy többedik gyermeküket várják, már sejtik, mivel néznek szembe!
Vegyük először a pihenést. Azt minden szülő tudja, hogy azzal hogy babát vállal feladja egy időre az éjszakai hosszú alvást. A szerencsésebbek csak pár hónapra a kevésbé mázlisták akár jóval hosszabb időre is. Mindemellett egy kisbaba 24 órás készenlétet igényel az első időszakban, ami hihetetlenül leszívja az anya és az apa energiáit. Én nem tudok egy olyan anyáról se, aki ne sírta már volna el magát kimerültség vagy fájdalom (gondolok itt például a szoptatásra) miatt. De ott az apuka is, aki napközben dolgozik –vagy dolgozna, ha nem aludna el munka közben, mert épp a kicsi nem aludt, hanem ordított az éjjel- este meg próbálja kivenni részét a gyermeknevelésből. Sok apuka hajlandó felkelni éjjel is a kicsihez, hogy a párja kicsit pihenhessen. Ez esetben mégis sok anyuka kel fel és áll őrt mellettük, vagy küldi vissza a férjét/párját aludni. Na, ez az amit nem kell megtenni. Senkinek nem lesz baja, ha egy-két alkalommal az apuka vállalja át az éjszakai őr szerepét. Hol van az megírva, hogy kizárólag anya kelhet fel éjjel babusgatni? Erre az esetre legyen a hűtőben lefejt anyatej, ha tápszeres a baba azt apa is meg tudja csinálni. Legalább hagyjuk érvényesülni. Ne utasítsuk vissza ha segíteni akar! Lehet, hogy nem fog kakis csak pisis pelust cserélni, de sokat segít, ha egy-egy éjszakai műszakot átvállal, mondjuk hétvégén.
Emellett fontos, hogy mi is pihenjünk, igen napközben is. Ha a baba alszik, anya is ledőlhet aludni. Senki nem fog pálcát törni rajtunk, ha pár órával később mosogatunk el, de egyszer-egyszer apa is elmosogathat, felmoshat stb. Sok férfinek szólni sem kell, magától is megcsinálja. Elég napközben 2-3 óra pihenés és máris szebbnek látjuk az egész világot!
Szórakozás. Na igen. Az is csoda számba megy ha egy nap alatt megtudok nézni mondjuk egy filmet. Pedig néha milyen jó is lenne, ugye? Ritka, ha egy friss szülő pár le tud ülni a tévé elé, összebújni és megnézni egy romantikus filmet. A mozit vagy vacsorát kettesben meg szinte el is felejtik. Pedig nem szabad. Attól, hogy anya és apa lett két ember ne szűnjön meg férfinak és nőnek lenn,i mert az sok-sok bonyodalomhoz vezet. Szülés után a legtöbb nőben amúgy is felmerül, hogy nem érzi magát nőnek. Ha belesüllyed ebbe az érzésbe nagyon nehéz kihozni. Úgyhogy egyszerűbb megelőzni! Általában mindenki közelében van nagyi, nagypapa, keresztszülő, nagyobb testvér, nagynéni, nagybácsi vagy épp csak egy barát, aki szívesen elbabázik pár órát. Igen is bízzuk rá a kicsit és indulás mozi, vacsi vagy csak egy séta kettesben. Mióta Bell feltalálta a telefont nem okoz gondot az se, hogy érdeklődjünk –ha lehet persze ne percenként- a pici hogyléte felől. Az első ilyen alkalom nagyon nehéz lesz, de fokozatosan egyre könnyebb.
Először menjünk csak el akár egy órára sétálni, majd kettőre találkozni egy baráttal és így tovább. Apa is nagyon jól meglesz a kicsivel. Aztán ha már nem tartunk attól, hogy tuti, hogy valami baja lesz a gyereknek, csak mert nem vagyunk, épp ott jöhet az esti kiruccanás apával vagy barátnőkkel. Muszáj időt fordítani saját magunkra is!
Ráadásul minél hamarabb elkezdjük szoktatni magunkat –igen nem csak a kicsinek kell szoknia, hogy nem vagyunk együtt- a tudathoz, hogy nem vagyunk mindig mellette annál könnyebb lesz akár az ovi, bölcsi történet is. Neki is és nekünk is!
8-9 hónapos kor körül meg úgyis jön a szeparációs szorongás mikor el nem fog minket engedni még pisilni se. Na jó azért nem mindenkinél ilyen szembetűnő de elég sok gondot szokott okozni.
Végül de nem utolsó sorban a szex. Tapasztalatból nem beszélhetek, mert én egyedül nevelem a fiam, de hallottam már pár történetet ezzel kapcsolatban. A szülés utáni 6 hét sokaknak kínkeserves várakozás, főleg ha már szülés előtt is tiltva volt az összebújás. Van, aki ki sem várja ezt az időt, de van olyan is, aki utána sem kívánja. Ezt az akadályt általában a férfiak veszik nehezebben, de minden tiszteletem az övék, nagyon türelmesek tudnak lenni. Megbirkóznak az anyák hullámzó kedélyállapotával, nyűglődéseivel, orvosi tiltásokkal. Persze nem mindenki, de nem lehet minden tökéletes.
Ezt a szempontot tekintve jobb, ha a kicsit kezdettől fogva külön ágyhoz szoktatjuk, így később se okoz gondot. De ha nagyobb korában is velünk alszik, akkor el kell altatni, becsukni a szobaajtót és felfedezni a kanapét, konyhaasztalt és egyebeket. Éljen a kreativitás!
Ez a pont azonban rengeteg vitát eredményez a pároknál. Fáradtság, kimerültség, ingerlékenység jellemzi a szülőket a kezdeti időben. Mindenkinek szüksége van kényeztetésre, gyengédségre. Egy idő után ezek hiánya is okozza az előbb felsorolt „tüneteket”. Ami senkinek nem jó. Az rendben van, hogy a kicsi az első, de neki se az a jó, ha azt hallja ahogy apa meg anya veszekednek. Az ő érdekében is érdemes egy kis időt fordítani egymásra!
Mindazonáltal hatalmas türelmet igényel ez az férfiaktól, hiszen szülés után az első alkalom sokszor tényleg hasonlít az első alkalomhoz. Először meg kell mutatni az anyának, hogy még mindig nő. Ez meg nem megy 2 perc alatt. Lehet, hogy ki van akadva a súlya, alakja miatt így nehezebben vág bele. Azt gondolja talán már nem olyan kívánatos. Uraim tessék megmutatni, hogy de igen! Ez az, ami egyedül nem megy!
