Ki ne ismerné gyermekkorából a papás-mamás játékot. Játékok mögé vagy épp egy kis házban elbújva az ovisok közkedvelt játéka. Legalábbis amennyire emlékszem. Az életben ez kapcsolat sok figyelmet kap így most nem ez a téma. Jöjjön a Babás-Mamás "játék" ami - nevétől eltérően - nem csak a kislányok "játéka".
Hanem a nagylányoké és nagyfiúké. A szülőké. És immáron nem játék.
Szinte minden kislánynak volt legalább egy babája, még akkor is ha autókkal játszott többet (mint én is). Játszanak vele, etetik, pelenkázzák, büfiztetik és tologatják a babakocsiban. Igazi életre nevelő játék. De miért van az ha egy kisfiú babát vesz a kezébe azonnal elveszik tőle "Az lányos játék" vagy "Kisfiam az nem Neked való" és hasonló felkiáltásokkal? Egy kislányt már lehet ennyi idősen az anyaságra "nevelni" még egy kisfiú nem készülhet fel ily módon az apaságra?
Nem azt mondom hogy minden gyereknek babát kell nyomni a kezébe. Hisz felnőttként is más más időszakban válunk éretté a gyermeknevelésre. De ha egy fiút láthatóan érdekelnek a babák miért kéne kivenni a kezéből? Egyszer Ő is apa lesz, miért ne ízlelgethetné már kis korban? Hisz az apuka is babázik. Az apa is fürdet, akár etet és tologatja a babakocsit. Kiveszi a részét a gyereknevelésből.
Rengeteg készségfejlesztő játék van amit a gyerekek testi és szellemi fejlődése érdekében alkalmaznak a szülők. A baba is lehetne egy ilyen. Ez most még játék Nekik de 20-30 év múlva nem az lesz. Talán az apukák is magabiztosabban állnának egy pisis-kakis babához ha eszükbe jutna, hogy kisgyermekként ezt már csinálták, még ha nem is élesben.
A mai társadalmi berögződések mégse engednek egy kisfiút babával játszani. Talán a szülő nem is azért veszi el mert Neki nem tetszik hanem azért mert másnak nem tetszene; " Jajj mit fog mondani a Józsi ha meglátja hogy a fiam babázik, mindenkinek elmondja és rajtam fognak röhögni"... Tényleg a róla kialakult képet félti a szülő? Vagy már bele se gondol csak cselekszik?
